A szlovák munkaerőpiac és üzleti környezet egyre nyitottabb a külföldről érkező személyek számára. A gyakorlatban ezért folyamatosan nő azon vállalkozások száma, amelyek külföldi állampolgárok foglalkoztatásával foglalkoznak, illetve egyre gyakoribb az is, hogy egy korlátolt felelősségű társaság (s.r.o.) külföldi taggal vagy ügyvezetővel rendelkezik. Bár akár ugyanaz a személy is betöltheti ezeket a szerepeket, jogi szempontból szigorúan meg kell különböztetni három jogállást: a tagot, az ügyvezetőt és a munkavállalót. Mindegyikre eltérő jogi szabályozás vonatkozik.
Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása nem csupán munkaszerződés kérdése
Harmadik országbeli állampolgárok esetében nem elegendő egy szokásos munkaszerződés megkötése a szlovák Munka Törvénykönyve alapján. Már a munkaviszony létrejötte előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott személy milyen jogcímen jogosult Szlovákiában munkát végezni.
Az alapvető jogi szabályozást a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló 5/2004. sz. törvény, valamint a külföldiek tartózkodásáról szóló 404/2011. sz. törvény együttesen határozza meg. Az adott helyzettől függően szükség lehet a betöltetlen álláshely betöltésének lehetőségéről szóló igazolásra, munkavállalási engedélyre vagy megfelelő tartózkodási jogcímre. A foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény 23a. §-a ugyanakkor olyan személyi kategóriákat is meghatároz, amelyek esetében sem munkavállalási engedélyre, sem a betöltetlen álláshely betöltésének lehetőségéről szóló igazolásra nincs szükség.
Jelentős jogszabályi változásokat hozott 2026. július 15-i hatállyal a 128/2026. sz. törvény, amely módosította mind a külföldiek tartózkodásáról szóló törvényt, mind a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvényt, és összefügg az egységes tartózkodási és munkavállalási engedély európai uniós szabályozásával.
Különös figyelmet érdemel a külföldi állampolgár munkaviszonyon kívüli megállapodás alapján történő foglalkoztatása is. Nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy amennyiben egy külföldi személy rendes munkaviszonyban foglalkoztatható, úgy minden további nélkül munkavégzési megállapodás vagy munkatevékenységre vonatkozó megállapodás alapján is alkalmazható. Több tartózkodási és foglalkoztatási jogcím esetében a törvény kifejezetten munkaviszonyhoz köti a munkavégzés lehetőségét. Ezért a külföldi személy konkrét jogállását még a szerződés aláírása előtt ellenőrizni kell.
A munkáltató kötelezettségei nem érnek véget a külföldi munkavállaló belépésével
A munkáltató kötelezettségei a munkavállaló munkába állását követően is fennállnak. A munkáltatót a munkaügyi hivatallal szemben több tájékoztatási kötelezettség terheli, például a külföldi munkavállaló munkába lépésével, a munkaviszony megszűnésével, a munkába állás elmaradásával, illetve egyes releváns adatok megváltozásával kapcsolatban. 2026. július 15-től több bejelentés új elektronikus szolgáltatásokon keresztül is teljesíthető.
A munkaviszony jogszerű létrejöttét követően a szlovák munkajog és a Munka Törvénykönyvealkalmazandó. A külföldi munkavállalóra tehát ugyanúgy vonatkoznak a munkabérre, a munkaidőre, a szabadságra, a munkaviszony megszüntetésére, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre (BOZP) vonatkozó szabályok, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye is.
A munkáltató egyidejűleg a munkavállaló útlevelében és tartózkodási okmányaiban szereplő személyes adatokat is kezeli, ezért nem hagyhatók figyelmen kívül a személyes adatok védelmére és a GDPR-ravonatkozó követelmények sem.
A jogszabályi feltételek megsértése illegális foglalkoztatásnak minősülhet a 82/2005. sz. törvény alapján. A munkaügyi hivatal vagy a munkaügyi felügyelet ellenőrzése ezért nemcsak a munkaszerződés meglétére és tartalmára terjedhet ki, hanem arra is, hogy a külföldi személy jogszerűen tartózkodik-e a Szlovák Köztársaság területén, és jogosult-e ott munkát végezni.
S.r.o. alapítása külföldi állampolgár által: önmagában a harmadik országbeli állampolgárság nem akadály
Gyakori kérdés a s.r.o. alapítása harmadik országbeli állampolgár által is. A szlovák Kereskedelmi Törvénykönyv 24. §-a kifejezetten lehetővé teszi, hogy külföldi személy részt vegyen szlovák jogi személy alapításában, annak tagjává váljon, vagy a törvényi feltételek teljesülése esetén akár egyedüli tagként alapítson társaságot. A külföldi állampolgárság tehát önmagában nem akadálya a társaságalapításnak.
Annak megítélésekor, hogy hogyan kell s.r.o.-t alapítani, különösen a cégnévre, a társaság székhelyére, a tevékenységi körre, a tagok és ügyvezetők személyére, a vagyoni hozzájárulások összegére, valamint az alapító okiratra kell figyelmet fordítani. Több alapító esetén a társaság alapjául társasági szerződés szolgál, míg egyetlen alapító esetén alapító okiratot kell készíteni.
Az s.r.o. minimális jegyzett tőkéje 5 000 euró, míg egy tag vagyoni hozzájárulásának legalább 750 eurónak kell lennie. A törvényi feltételek teljesítését követően kerül sor a cégnyilvántartásba történő bejegyzésre, és a társaság e bejegyzéssel jön létre.
augusztus 17-től hatályos a cégnyilvántartásról szóló új, 29/2026. sz. törvény. A társasági dokumentáció elkészítésekor ezért már nem lehet a korábbi, 530/2003. sz. törvényből kiindulni. Az új szabályozás rendezi a társaságok nyilvántartásba vételét, a bejegyzendő adatokat, a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat, valamint az alapítók, tagok és törvényes képviselők külön ellenőrzésének szabályait is.
A tag nem azonos az ügyvezetővel
A gyakorlatban éppen ezen a területen fordul elő a legtöbb félreértés. Harmadik országbeli állampolgár lehet egy s.r.o. tagja, és rendelkezhet üzletrésszel, ez azonban önmagában még nem biztosít számára jogot arra, hogy Szlovákiában személyesen munkát végezzen, illetve ott ügyvezetői tisztséget lásson el.
2026 augusztusa óta, ha külföldi természetes személyt olyan tisztségbe kívánnak bejegyezni a cégnyilvántartásba, amely feljogosítja őt arra, hogy a társaság nevében eljárjon, a nyilvántartás azt is vizsgálja, hogy rendelkezik-e érvényes szlovákiai tartózkodási engedéllyel. Ez alól kivételt jelentenek az Európai Unió tagállamainak, valamint az OECD tagállamainak állampolgárai. Egy harmadik országból származó ügyvezető esetében ezért az állampolgársága szerinti ország meghatározó jelentőségű lehet.
Ha a külföldi személy természetes személyként kíván vállalkozói tevékenységet folytatni, az külön jogi kérdés. A külföldiek vállalkozói vagy kereskedelmi engedélyére a szlovák vállalkozási és kereskedelmi engedélyezési szabályok, valamint a tartózkodásra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. Ezt nem szabad összekeverni azzal az esettel, amikor a tevékenységi körhöz szükséges engedéllyel maga az s.r.o. rendelkezik.
Egy személy, három különböző jogi rendszer
Egy külföldi befektető tehát egyidejűleg lehet saját társaságának tagja, ügyvezetője és munkavállalója. Éppen az ilyen esetekben a legérzékenyebb a megfelelő jogi struktúra kialakítása: a Kereskedelmi Törvénykönyv és a cégnyilvántartás a társaságon belüli jogállását szabályozza, a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény azt határozza meg, hogy jogosult-e Szlovákiában tartózkodni és meghatározott tevékenységet végezni, míg a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve az esetleges munkaviszonyáravonatkozó szabályokat tartalmazza.
Külföldi tagok esetében ezért a megfelelő s.r.o.-alapítás nem egy elektronikus nyomtatvány kitöltésével kezdődik, hanem annak pontos meghatározásával, hogy a külföldi személy ténylegesen milyen tevékenységet fog végezni Szlovákiában. A társaság tulajdonlása, irányítása és a társaság számára történő munkavégzés közötti különbség döntheti el, hogy az üzleti modell jogi szempontból problémamentesen működik-e, vagy tartózkodási jogosultsággal, cégnyilvántartási követelményekkel, illetve illegális foglalkoztatással kapcsolatos problémákhoz vezet.